Imola és Pisti esküvője érdekes és izgalmakkal teli volt.
Úgy választottak ki engem a Nagy Napra, hogy csak online ismertük egymást korábbról, elsősorban Twitteren beszélgetve. De aztán kiderült, tetszenek nekik a fotóim, és felkértek arra, hogy én legyek az esküvői fotósuk.
Az egyeztetés már 2 hónappal a nagy alkalom előtt elkezdődött. Minden részletet pontosan lefixáltunk: az esküvői ruhától kezdve az esemény teljes menetén keresztül a díszítés színéig. Erre azért is volt szükség, mert az esküvő jó pár száz kilométerre volt tőlem, amit tömegközlekedéssel nem egyszerű megtenni.
Így 2011. augusztus 27-én, a Nagy Napon találkoztam egy, szintén a neten megismert lánnyal, Ildikóval, akivel amúgy kétszer már sikerült korábban találkoznom. Viszont a párját, Zsoltit csak most láttam először. A buszozás a lakóhelyemtől Szegedig több mint 3 órát vett igénybe, ahol Ildi és Zsolti vártak rám.
A problémák viszont ezután kezdődtek, mivel a másik két meghívott leányzó, akik szintén velünk utaztak tovább Mezőhegyesre, rossz, pontosabban egy csaknem 1 órával később érkező vonatra szálltak fel. Így Ildikó letelefonálta Imolával, hogy sajnos a készülődésre nem érünk oda – és mivel én is csak velük tudok menni, fotók sem készülnek erről. Bár menyasszonnyal nem packázunk, Imolának sajnos nem volt mit tennie, megvárt bennünket, mi pedig a másik két leányzót, Anettet és Juditot.
Mindkettőjük netes ismerős, ám Anettet már csakúgy láttam többször is, mint Ildikót, ellenben Judittal most találkoztam először – aminek nagyon örültem. Így végül is a szertartás előtt kb. félórával megérkeztünk Mezőhegyesre, ahol – a készülődést kihagyva ugyan, de – neki is láttam a fotózásnak. Gyors telefonálás után kifutottam Imolához és Pistihez, akik az épület előtt álltak – majd gyors puszik kíséretében végre kiörömködtük magunkat, hogy személyesen is találkozhatunk.
A polgári szertartás gyönyörű volt, családias hangulatú, és igazán jól sikerült. A koccintás és a rövid beszélgetések után pedig elindultunk egy közeli parkba, ahol további képeket készítettem az újdonsült házaspárról és rokonaikról, ismerőseikről.
Végül négyen maradtunk a tölgyfánál, ekkor kezdődött a külön szabadtéri fotózás – szigorúan csak a párról.
Fél 4 körül oda is értünk az étteremhez, ahol a többiek már tűkön ülve vártak bennünket – és az ebédet. A lakoma könnyed beszélgetéssel, ismerkedéssel telt, és itt adták át az ifjú párnak az ajándékokat a hozzátartozók.
Az ebéd elfogyasztása és egy kis pihenő után pedig következett a csokordobás, amit Ildikó “nyert meg”.
A többit mondják el a képek.
(Kapcsolódó galéria: Esküvő mappa a weboldalon)
If your browser cannot handle this format, let’s visit YouTube version there! / Ha a böngésződ nem támogatja az adott formátumot, nézd meg az előbbi YouTube-verziót!
